SEZtwera - 2024. 9. 22.
https://spasemdetey.ru/
SEZtwera - 2024. 9. 12.
https://casinorate.pro
Играете в казино – какое выбрать? Мы поможем вам сделать правильный выбор. Предлагаем супер проработанный рейтинг лицензионных казино
Jektwera - 2024. 8. 14.
https://t.me/s/kometa_casi/13
Start winning today, get a no deposit gift or free spins of your choice. Only the top best bonuses!
Jektwera - 2024. 8. 14.
https://t.me/s/kometa_casi/14
Start winning today, get a no deposit gift or free spins of your choice. Only the top best bonuses!
Jektwera - 2024. 8. 13.
https://azino777mobilnaya.ru
Start winning today, get a no deposit gift or free spins of your choice. Only the top best bonuses!
Jektwera - 2024. 8. 12.
https://azino777-rabochka.ru
Start winning today, get a no deposit gift or free spins of your choice. Only the top best bonuses!
Jektwera - 2024. 8. 3.
https://azino777ofitsialnii.ru
Start winning today, get a no deposit gift or free spins of your choice. Only the top best bonuses!
Kiss Imre - 2023. 3. 27.
15 év is eltelt már azóta.
Az emberek jönnek-mennek, közelednek-eltávolodnak. De csak az megy el, akit elfelejtenek.
Valahogy nekem ez lett egy kapocs.
Talán fel kellene hívnom édesapád, hogy mi újság felé.
Kiss Imre - 2015. 2. 23.
7. éve már.
Vigyázz a többiekre!
Kiss Imre - 2014. 2. 23.
Akire emlékeznek, az örökké él.
samu - 2010. 6. 14.
puszi Lola
imádlak
örökre
samu - 2010. 5. 19.
lola imádlak
samu
Rebeka - 2010. 4. 22.
Drága Lola!
Nagyon sokat gondolok Rád még mindig, ez bennem semmit sem változott...viszont még mindig tudsz tanítani, még mindig életre kelnek bennem új érzések, amikor azon töröm a fejem, mi lenne most, (milyen lennél Te most), miért pont Te és, hogy miért pont a Te családod...
Olyan érzésem van, hogy ha itt lennél, most nagyon jó barátok lennénk...bár barátra még soha nem gondoltam ennyit, mint Terád :-)....
Két év eltelt és úgy adódott, hogy már nem csak Tőled kapok sokat, hanem a családodtól is...időközben Soma az osztálytársam lett, csapattársam, -aki eddig is volt- de fontos, hogy nagyon jó barátom is; apukáddal nem találkozom sokkal többet, de vele nem is kell sok időt együtt tölteni, hogy az ember energiákat és szeretetet kapjon tőle..amire nem számítottam, hogy anyukád is ennyire része lesz az életemnek, mint most...bár csak hetente egyszer ülünk le, mégis sokmindenen átsegít; Lilivel csak párszor találkoztam eddig; Samut eddig is imádtam, jövőre a húgom osztálytársa lesz...(most éppen ő is szereti, mert a barátja :-)
...és tudom, hogy mindebben nemcsak a Sors keze,a Tiéd is benne van...többek között így segítesz nekem.
Köszönöm Lola!
soma - 2010. 4. 6.
Aki nemtudná, énvagyok a lola fiú ikertestvére. Még soha nem írtam ebbe a vendégkönyvbe. Ezértis gondolta úgy, hogy most itt az idő beleírok a szeretett ikertestvérem emlékkönyvébe! Pedig már egy jó idelye elment közülünk... (persze még mindig itt van, csak nem látjuk!)
Mivel vele együtt nőttem föl, ezért amikor meghalt akkor kezdődött el az én új életem. Az az életem, ahol nincs ott egy segítő jószándákú testvér aki a házi feladatot is megcsinálja helyetted ha nincs hozzá kedved, vagy nem érted... Én mivel fiatal vagyok, és keveset láttam a világból, ezért ezt az egészet nagyon furán éltem, élem meg. Igazából most kezd el hiányozni, az a segítség, az a támasz amit ő adott. Most kezd hiányozni az a hely amit ő az én életemben betöltőtt. Csak most teszem föl magamnak azokata kérdéseket, hogy miért pobt ő... Dehát ez az élet rendje... Ez nem azt jelenti, hogy ,,áh így történt és kész\", hanem nagy nehézen, de megbarátkozoma gondolattal. Egyre többször mondom azt a körülöttem élő embereknek, hogy milyen jó lenne egy olyan testvér aki mindenhova veled megy, akivek mindig ugyanarra gondoltok, aki mindig veled van. De hálát adok az úrnak (vagy a sorsnak). hogy ilyen családot, és barátokat adott nekem. És ami a legfontosabb, hogy egy ilyen jó testvért adott nekem, segítségül, és boldogságul 13 évig. Hiányzik!!! De még így is nagyon, de nagyon jó életem van! KÖszönöm...
anya - 2010. 1. 30.
Legyen az én szeretetem körülötted Áldozatként burkaidba szőve,
Minden hideged melegítője,
minden hőséged enyhítője.
Szállj szeretettől hordozva,
Fénnyel telten a magasba!
Igyekezzen hozzád lelkem szeretete, Áradjon hozzád szeretetem értelme!
Bár tartana téged,
Bár hordozna téged!
A remény magasain,
A szeretet körein.
Kereslek a világban, ahol most vagy!
Szeretetm enyhítse hőséged,
Szeretetem enyhítse hideged,
Szállj szeretettől hordozottan, fénnyel telten, a magasba!
Kiss Imre - 2009. 12. 18.
Drága Lola!
Milyen fura is az élet. Nagyon sokszor eszembe jutsz. Fura. Tegnap éppen anekdotáztunk egy baráti társaságban és elmeséltem, hogy volt egy nagyon jó kis társaság, amibe én úgy csöppentem bele, hogy édesapád volt a főnököm. Hát velük rengeteget fociztunk nálatok. Foci után pedig a teraszon a három csöpp mindig a nyakamban ugrált: Lili, Lola, Soma. Sohasem felejtem el. Sokat gondolok Rád, mert nekem ugyanaz a pici lány maradsz, aki akkor voltál. Úgy 10 évvel ezelőtt. Vigyázz magadra.
Zachár Mónika - 2009. 11. 6.
Drága Lola:)
Emlékszel, mikor kértelek, hogy segíts nekem a gyerekek nevelésében?
Furfangos egy lány vagy... édesapádhoz küldtél :)igazából nem is engem, hanem a Mátét. Jól tetted, jó helyen van a fiam, szereti apukádat nagyon. Köszönöm :)
Szeretettel és hálával gondolok Rád :)
szebeni eva barbara - 2009. 10. 26.
nagyon szeretem az enekeidet es meg egy csomojan tudod? nagyon szeretnek egyszer az eletben talalkozni veled
Hajni - 2009. 4. 22.
Drága Barinőm!
Képzeld ma Siófokon voltam, nem telt el úgy perc, hogy ne jutottál volna eszembe, ahogy kiszolgáltad a vendégeket az étteremben, ahogy sütötted a kakós csigát az Édessel, mennyire szeretted . . . :) Idén lesz egy kis üzletem, jövő héten sajá kezűleg fogom kifesteni, segítesz ihletet adni ugye :) Majd a falon elrejtek egy kis üzenetet NEKED, remélem megtalálod! Egy másik téma -Édes nagyon beteg - kérlek segíts neki, meg szeretne gyógyulni én is mindent megteszek Érte, de te is kellessz hozzá! NAGYON SZERETLEK
Rebeka - 2009. 4. 22.
Szia Lola!
Egy éve eltelt, de nap egy sem, hogy ne gondoltam volna Rád!Azóta is abból a nyugalomból próbálok erőt meríteni, ahogy Te a betegségedet kezelted a kívülállók előtt, mikor hallgatnom kéne, és megvárni, míg "elcsendesedik a szél"...De nekem nem megy...ezt még tanulnom kell...mint ahogy más dolgokat is Tőled. Azóta is érzem, milyen sokat kaptam, kaptunk Tőled, napról napra többet. Ebből is látom, hog nem kell valakinek feltétlenül velünk lennie fizikailag is, hogy tanulhassunk tőle.
Köszönöm Lola!
Al Zo - 2009. 4. 22.
Jelenvalóság!
Egy év távlatából is élő kérdés az emléked, Lola. Mintha még néznél, figyelnél ránk, és kíváncsi tekinteted mögött ott ismétlődne: Na, mire jutottatok?
A gyerekek őszinte kérlelhetetlensége fáj, vagyis, az, amit ez belül, bennem okoz. A felnőttek elfelejtik milyen gyereknek lenni, ez nagy kár.
Gondolatban megsimogatom még a kezed, szia Lola
Weöres Sándor - 2008. 12. 6.
Márvány szoba tükrös fala,
benn szunnyadoz Ékkő Lola.
Ébredj szivem, Ékkő Lola,
vár rád tüzes ég hajnala.
Sepsei Gergely - 2008. 10. 23.
Szia, kedves Lola!
Arra gondolok néha, szerencse, hogy nem voltunk közelebbi részesei egymás életének... most biztosan még jobban fájna, ami így is marcangolva fáj. Aztán meg arra, milyen kár, hogy ilyen kevés az emlékem rólad: négy hosszú év alatt csak pár tucat találkozás.
Nagy sokára, nyár végén ért el a hír, pedig már hónapok óta biztosan tudtam, hogy nem vagy itt, csak féltem rágondolni. Amilyen sodró, kozmikus volt a létezésed, olyan a hiányod is. Szétárad, mindenre és mindenkire hat.
Ha akarom, bármikor el tudom képzelni azt a durván bársonyos hangodat. Melege szótlanul is ott bujkál az ember lelkében - az iszonytató űrben egy csöpp vigasztalás.
Kiss Imre - 2008. 10. 8.
Vigyázz magadra ott fenn Pici Lány!
Zachár Mónika - 2008. 10. 6.
Drága Lola:)
Nem ismertelek személyesen, de sokszor eszembejutsz édesapád által.És eszembe jut az is, hogy mi mindent tanulunk a gyermekeinktől. Mi neveljük őket?! Ők nevelnek minket:) Remélem néha ránk nézel és segítesz egyengetni az utat szülő és gyermek között :)
Moncsi
Szente Andi - 2008. 9. 3.
Szia Lola!Hallottam hogy beteg voltal es nagyon sajnalom.PUSZIKA
tina - 2008. 8. 22.
szijasztok öszinte résztvéftem
gresa szonja kamilla - 2008. 7. 7.
Kedves Körösi család!jövöre én is akgs leszek , és gondoltam találok jo barátokat.kinézésre pozitiv energiát sugal.sajnálom . annyira szép még a koporsoban is . nem is hallt meg , csak
alszik, jó mély álomban alszik
Gresa Szonja Kamilla
Hajni - 2008. 6. 27.
Drága Barinőm!
Sikerült, lediplomáztam és tudom, hogy mellettem voltál és segítettél.
Köszönöm Neked és Nagyon szeretlek Kacsa
Banai Kati - 2008. 6. 14.
Drága Lola!
Ez is a Te napod! Sok boldogságot!!!
Szeretettel ölel: Kati+Zalán
Kiss Imre - 2008. 6. 4.
Drága Lola!
Nap, mint nap visszatérek ide Hozzád. Valahol tudom, hogy figyelsz ránk fentről. Nagyon sok mindent megváltoztatott bennem az az út, május 12-én. Másnap azt írtam Neked: mostantól minden más lesz - és azóta minden más lett. El sem hiszed mennyi erőt adsz nekem és mennyire átjön az a rengeteg energia, amit a családodtól kaptam azon a napon. Amit Tőled kaptak. Amit Tőled kaptam. Köszönöm Neked.
petrányi dávid(Lili volt osztálytársa) - 2008. 5. 27.
Kedves körösi család!
pár napja értesültem arról hogy LOLA elment közülünk és őszinte részvétem a történtek miatt sok erőt kívánok nektek.. Petrányi Dávid Zoltán
Petrányiné Hagymási Anikó - 2008. 5. 27.
Kedves Kőrösi Család!
Mi két napja tudtuk meg, hogy Lola elment. Szívből kívánunk Nektek sok erőt.
Nagyon sokat gondolunk Rátok.
2008.05.27.
Petrányi Család
földes borbála - 2008. 5. 14.
Kevéssé ismertelek tudom, de mégis mikor meg tudtam.... oly szomorú lettem mintha legjobb barátnőm lettél volna, s ezt a fájdalmat versbe költöttem: Mint harmat reggel, deres fákon, úgy könnycspp gördül le az arcon. Egy lélek szállt el körünkből, egy bimbó tünt el kertünkből. Egy varázslat most megszakadt..... súlyos csendesség maradt, a csöndben most itt senki sem szól, senki sem bír a bánattól. Majd lassan ujra fellélegzünk, de nem találjuk mit kerestünk.... nincs az a szó, az az érzés, mit megfoghatnánk,elérhetnénk.
Szerján Nóri - 2008. 5. 14.
köszönöm azt a nyugalmat, amit a búcsúzáskor találtam Nálatok...
Csernyikné Nagy Lívia - 2008. 5. 14.
DRÁGA LOLÁM!!!
Mit is írhatnék Neked pici lány???Mindig is drága voltál a számomra.....
Csak azt tudom, hogy az oviban a szívem csücske voltál.Már kiskorodban ki tudtad mutatani a szeretetedet, hiszen nap mint nap kedvességgel és szeretettel halmoztál el engem.
Sajnos én csak rövid ideig ismerhettelek,de örökre a szívembe zártalak!!!!
Drága Lolám!!!
Ott fenn, az égi angyalok vigyáznak Rád, tárd ki szárnyadat és szárnyalj velük a messzeségbe!!!!
Millió szeretettel.:LÍVI, OTTÓ ,MÁTÉ
Vera, Gyuri, Juli, Dóri - 2008. 5. 14.
Kedveseink,
Nagy szeretettel gondolunk Rátok, a családban eltöltött rövid, de emlékezetes órákra, amelyek Lolát is örökre megőrzik számunkra. Képzeletben mi is végigjártuk a Lolabirintust és a Ti példátokból merítünk erőt belenyugodni a felfoghatatlanba.
Schwab Richard - 2008. 5. 13.
Drága Lola,
sokan küzdöttünk es mi alul maradtunk.
a kerdeseinkre mar nincs valasz,
de tegnap jo volt megint Veletek lenni,
mint az elmult években annyiszor
es tanulni, hogy
LEHET örökre együtt maradni…
Köszönjük Nektek ezt a napot (is)
Ricsi, Istvan
Péter bácsi, kertésztanár - 2008. 5. 13.
Búcsúzom. A fény, legyen mindig veled, a magvak, amelyeket adtál nekünk, örökké virágozzanak a szívünkben.
Kátai Anita - 2008. 5. 13.
Drága Lola!
Miután családod, barátaid, ismerőseid tegnap elbúcsúztak tőled, búcsúzok én is, bár nem ismertelek. Még fel sem tudom fogni mi mindent köszönhetek neked, ami édesapádom keresztül jut el hozzám, de szívből KÖSZÖNÖM! Azzal, hogy itt hagytad a földi világot, minden, amit apudtól tanulok az életről hatványozottan hiteles számomra és a környezetemben élőknek is.
Bárhova is vezessen most utad kisérje azt a derű és gondtalanság!
Ezer köszönet még egyszer kicsi lány:
Kátai Anita
Kiss Imre - 2008. 5. 13.
Hát tegnap újra találkoztunk. 8 év után. Akkor még pici lány voltál. Apával és a többiekkel sokszor fociztunk nálatok. A végén, fáradtan leültünk a teraszra és rajtam lógtatok mind: Lili, Lola, Soma. Samu még meg sem született. Te pici, cserfes, örökmozgó és őszintén szerető lány. Azután eltelt nyolc év. Tegnap
nagyon-nagyon hosszú volt az út, ami kanyargott velem a Pilisben. Hozzád indultam. Nagy nyugodság volt ott, mert Apa erős, mert Anya erős. Mert erős voltál. Tőled kapták - tudom. Amikor elbúcsúztam Tőlük, apa kérdezte, hogy most már könnyebb-e? Azt mondtam kicsit. Pedig nem az. Nem ugyanaz az ember kanyargott vissza azokon a pilisi szerpentineken. Nem tudom, tudod-e milyen nehéz potyogó könnyekkel nyomkodni a billentyűket. De tudom, hogy tudod, mennyire szeretlek. El kellene, hogy engedjelek, de nem megy - még nem. Talán nem is akarom. Egyszer én már más ember lettem. Akkor talán 25 voltam: milyen fura - akkor ismertem meg Édesapád, sok mindent neki köszönhetek. Most pedig újra minden más lesz. "Nem az hal meg, akit eltemetnek, hanem akit elfelejtenek." Soha nem foglak elfelejteni.
"Imike"
Zachár Mónika - 2008. 5. 13.
Drága Lola:)
Sajnos nem ismerhettelek meg személyesen, de szerető Édesapád sokat mesélt Rólad! Egy idézet jut Rólad eszembe, ezúton küldöm Neked és azoknak akik ismertek és szerettek Téged.
" Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Menj egyenesen, amerre nincs ösvény, és hagyj nyomot magad után!
Szeretettel, Moncsi
András Adél - 2008. 5. 13.
Szia Lola!
Nem ismertük egymást, de amióta elhagytad a Földi tested egyre többször eszembe jutsz. Olyan érzés, mintha jó barátok lettünk volna; amikor elszomorodom elémkerülsz és vígaszt nyújtasz és erőt adsz nékem. Hálás vagyok neked és édesapukádnak, hogy megmutattátok, hogy a haláltól nem kell félnem, s bár nagyon nehéz ezt feldolgoznom, de minden sugallattal közelebb kerülök az elfogadáshoz. Köszönöm: Adél
Paskuj Panna - 2008. 5. 12.
Lola!
Nem tudtalak sajnos nagyon megismerni, mivel csak fél évet jártunk egy kupacba, sőt még lehet, hogy annyi sem volt. Te mindig olyan önálló voltál, sosem akartad, hogy segítsünk!Látszott rajtad, hogy erős lelked van!De te mindig akartál segíteni nekünk, ha kellett! Alkotóházon, vagy akár a sima tanórákon!Te mindig megtudtál nevettetni, de tényleg!És most olyan rossz és fura, hogy nem vagy itt velünk! Nem akarom elhinni és nem tudom megérteni!
Panka(AKG, Valasek csibe)
Hann Judit - 2008. 5. 12.
Kedves Kriszta és Ákos!
Amikor megtudtam, hogy Lola elment, kiültem a kis kertembe és néztem a virágokat. A virágokat, amiket együtt festettünk, s ekkor Lola mindig oly szelíd volt. A gyöngyvirágot, mely oly fontos volt neki, hogy szépen sikerüljön, mert anyu kedvenc virága.
S a gyöngyvirág ezen a napon virágzott a kertemben.
Judit
Szőke Henrik - 2008. 5. 12.
Kedves Kriszta és Ákos!
Amikor Lolával voltam, veletek vagy magamban rá gondoltam, mindig fellebbent bennem a kérdés: mit tehetek, hogy teljesebb legyen az élete? Mitől lehet teljesebb egy Ember élete; az Ő élete? Mi az igazán fontos?
Újra és újra saját személyes életem, orvosi létem legfontosabb kérdéseihez vezetett el.
Végigjárta örömökkel, küzdelmekkel gazdag útját.
Most úgy érzem, teljessé tette művét köztünk.
Köszönöm, hogy veletek lehettem és lehetek utatokon. Köszönöm, hogy Igazabbá teszitek életemet.
Lola! Köszönöm neked a változást, melyet életembe hoztál. Nap mint nap tovább fogom adni másoknak.
Járd békében tovább Igaz utad fényes Napsugár!
Henrik
Vikár Hedvig - 2008. 5. 12.
Kedves Ákos!Kedves Kriszta/ismeretlenül/Kedves Öcsi és Ildi!
Régen találkoztunk,de rokoni hírekből tudtam Lola betegségéről.Elmenetelének híre megérintett bennünket-szüleimet,gyerekeimet-.
Nagy szeretettel,imádsággal gondolunk Rátok.Hisszük,reméljük:A jó Istennél van folytatás.
Sok szeretettel:
Hédi
Király Béla - 2008. 5. 12.
Sajnáljuk, hogy nem lehetünk Veletek
Ili és Béla
Pankovics Ágnes - 2008. 5. 12.
Kedves Lola!
Én nem találkoztam Veled személyesen olyan sokszor,de örökre hálás vagyok Neked azokért a percekért, amit a fiammal, Zolival töltöttél el. Amikor vittétek iskolába,vagy meghívtátok hozzátok, mindig felvidítottad.Bár kicsi voltál még, de a viccelődéseddel, a lényeddel elérted azt, hogy egy olyan mély szeretet ébredjen benne, ami máig sem múlt el.Köszönöm Neked.
Kriszta,Ákos!
Amikor meghallottam, mi történt,szerettem volna beszélni veletek, mondani valamit.De nem találtam a szavakt.Rájöttem, hogy csak érzések vannak, amik kavarognak és elmondani nem lehet.Érzések, mint anya,aki elveszti a gyerekét, mint barát, aki együttérez a barátai fájdalmával. Eszembe jut amikor előszőr vittétek Zolit az iskolába(így ismerkedtünk meg), és én aggódtam, mert nem tudtam viszonozni. És kialakult egy olyan barátság a fiam és köztetek, aminek szeretet volt az alapja. Kriszta!Veled többet találkoztam és beszéltem. Sokszor eszembe jut a cukrászda, ahol nem "véletlenül" találkoztunk. Félve kérdeztem Loláról, mert nem tudtam szabad e tudnom a betegségéről. És akkor Te kiöntötted a lelked és azt mondtad, jó volt most beszélni egy kicsit erről. Vagy egy másik alkalom, amikor a Zoliról beszéltünk.Akkor Én is majdnem elveszítettem Őt. És éreztem azt a fájdalmat, amit Te is érezhettél.Köszönöm.
Erről Lola jut eszembe:
"A tökéletes ember:szellemi.Ha fölforr a tenger, nem égeti meg, ha befagy a folyó,nem fázik. Mennydörgés repesztheti a hegyeket, vihar korbácsolhatja a tengert, mindez nem tudja megfélemlíteni. Az ilyen felhőn tud utazni, meg tudja lovagolni a Napot és a Holdat, s az élet vagy halál mit sem változtat lényén."
Emberék - 2008. 5. 10.
Nagy fájdalommal és együttérzéssel vettük a hírt. Máig nem tudom elfogadni, hogy így kellet történnie. Igazságtalnnak érzem egy ragyogó pici lány szenvedését és korai eltávozását. Sokáig emlékezni fogunk az egykori örökmozgóra, akinek mi megismertük.
Csaba, Erika, Zsuzsi, Piroska
Kingl Roberta - 2008. 5. 10.
Lola nagyon sok mindenre tanítottál engem és nagyon sokat adtál én emlékszem még a drámaórákra amikre mankóval ugyan de bejöttél és velünk egygyütt játszottál,nevettél én sosem tudnám így végig csinálni ahogy te köszönöm hogy imerhettelek és hogy ismerlek.Felnézek rád és érzem hogy ég mindig itt vagy velem és még sok emberrel és erőt adsz a dolgokhoz!!
Az előző bejegzésemnél lemaradt a szöveg!Bocsi
Köves Rebeka - 2008. 5. 10.
Kedves Lola!
Amióta ismerlek, sokféleképpen néztem rád...ennek a pár éves ismeretségnek nagy részében a példaképem voltál....az is maradsz......örökre!
Ha már nem maradhattál tovább, legalább azt megmutattad mindenkinek, hogyan képzeljünk el egy igazi hőst...
...és büszke vagyok arra, hogy ismertem, ismerek egyet!
Az biztos, ha majd egyszer én is oda kerülök, ahol most vagy, te leszel az első, akit meglátogatok, mert úgy érzem nagyon sok mindent meg kell beszélnünk ...bár tudom, hogy most is itt vagy...
Szeretném megköszönni, amit nekem, más embereknek, és az egész világnak adtál...
Tőled kaptam,
tovább adom....
...Régebben elképzeltelek, ahogyan Dajkálod gyermeked,
Most fentről fogod kezünket,
Felnőttnek és gyereknek.
Mintha anyja lennél minden embernek,
Előreviszed életünket....
Sok ima szólt érted,
Mikor itteni életedet élted,
S mikor elérkezett mennyei utad,
Bizonyára tártad felé karodat.
...Ezután megálmodtalak,
Hogy fátyolos ruhában kergetsz Vadnyulakat.
Most belül látom arcodat,
Amint mosolyra fakad,
És hallom hangodat,
Hogy énekelsz vidám dalokat...
Mikor elmentél,
Egészen csendes lett a táj,
S lett könnyekbe burkolódzó homály.
Figyelhetsz minket,
S most is itt vagy tán,
De már átléptél a mennyország Kapuján.
Mégis mintha csak a látás, a hallás, A tapintás magyarázna,
Sokan nem hiszik, hogy van élet Utána.
Én hiszem, s mondom mindenkinek,...
Velünk vannak az égiek...
Mégegyszer köszönök mindent!
Mindig őrzöm azt kedves mosolyt, amivel legutóbb rám köszöntél...
Rebeka
Kingl Roberta - 2008. 5. 10.
Köszönöm,hogy voltál és,hogy vagy.
Dankó család - 2008. 5. 10.
Nagyon megrázott bennünket Lola betegsége és távozása...
Nehezen találjuk a szavakat...
Kedveseink!
Hitet, erőt és megnyugvást kívánunk Mindannyiótoknak,
sok szeretettel:
Emő,Jocó,Móni,Zsolti,Péter,Zsófi és a gyerekek
"Volt emberek.
Ha nincsnek is, vannak még.Csodák.
Nem téve semmit, men akarva semmit,
hatnak tovább."
(Kosztolányi D.)
HalászPeti - 2008. 5. 9.
Kedves Lola,
Úgy kellene kezdenem, hogy nem ismerjük egymást... De tegnap, amikor befejeztük a labirintust és befeküdtem a közepébe, akkor megmutattad magad fent a felhők között. És különben is: egész nap velünk voltál. Szóval örülök, hogy megismerhettelek - és a családodat is. Namaste! hp
Schulz Margit - 2008. 5. 9.
Kedveseim! Sokat gondolok Rátok, nagy együttérzéssel és szeretettel. Az Úr nem tud minden tragédiát elhárítani, de segit elviselni a veszteséget. Tudom, hogy a gondolat nem vígasztaló de igaz.
Minden nap imádkozom értetek.
Margit
Sári - 2008. 5. 8.
Kedves Lola!Sokat kaptam tőled. Év elején küldtél nekem egy levelet aminek a végére ezt írtad "Furcsa,hogy az osztályból te vagy az az ember akire tényleg életem végéig emlékezni fogok." haláloddal ráébresztettél arra,hogy az ember múlandó de múlandósága mégis valamennyire az életében tett dolgoktól függ.Megtanítottál még sok fontos dologra,s köztük arra ,hogy milyen is igazán sírni és szívből hiányolni valakit.De most én jövök S bár már sokmindent nem adhatok azt megígérhetem,hogy én is emlékezni fogok rád még sokáig és tovább és még tovább életem végéig !köszönöm. Bucsák Sári
Reni - 2008. 5. 8.
Drága Lola!Minden tiszteletem a tiéd és családodé,hogy így megmutattad a világnak,hogy erősnek kell lenni és,hogy íly kitartó voltál.Szeretettel:Reni
Albert Zoltán - 2008. 5. 8.
Kedves Lola!
Tavaly nyáron Zebegényben, a Duna partján álltam, hajnal volt. A folyó kanyarulatai és a visegrádi hegyek mögött kelt föl valahol a Nap. Minden nyugodt, békés volt, a színek csak nehezen éledtek fel a derengésből. Ott álltam és sírtam, hogy valami ennyire egyszerű és szép lehet. Rád gondoltam és Istenre, és a családotokra.
Sokszor eszembe jutsz, és mindig megfogalmazódik bennem, hogy Nélküled nem lennék ugyanaz, aki most vagyok. Ugyan nem szeretem magamat, de ezen az úton akarok haladni, változni. Nincsen más lehetőség, hiába fáj. A sorsoddal ráébresztettél fontos dolgokra, amelyeket a felnőttek nagyon szeretnek elfeledni, elhazudni. A gyerekek sokáig tudják mi a valóság, vagy inkább csak élnek e szerint a valóság szerint.
Örülök, hogy ismerhetlek és köszönöm azt, amit akarva-akaratlan teszel értem, értünk is. Kevesen képesek erre a létezésre, ennek a fájdalomnak elviselésére, mindannak megélésére, ami van.
Nem tudom számít-e bármi, sokszor imádkozom érted is, mit tehetnék egyebet!
Szeretettel ölel,
Albert Zoli
-ez az utolsó levél, amit nem tudom, hogy olvasott-e Lola, a halála előtti héten írtam Neki-
Aranyoss Éva - 2008. 5. 8.
Az elmúlt években távolról figyeltük azt a nehéz utat, amit bejártatok. Kérdezni nemigen mertünk, mert sokszor egy jóindulatú kérdés vagy megjegyzés is bánthat. Utólag sokszor sajnálja az ember, hogy talán nem mondott ki szavakat, amiket kellett volna. Most ezért írok, mert szeretném, ha tudnátok, hogy nagyon sokat tanítotok nekünk mindannyian.
Először is Lola, aki szokatlan intenzitással és szenvedéllyel élt meg minden percet. Soha nem felejtem el az együtt töltött pillanatokat, és azt tanítom a gyerekeimnek, hogy így kell élni, ilyen elementáris erővel és életszeretettel.
Kriszta , Ákos! Köszönöm, hogy láthatom, hogy a szülő, aki szeretne mindent megtenni a gyerekeiért, de megmenteni nem tudja a fájdalmaktól mégis nagy hatalommal bír. Ha elég benne a szeretet végig foghatja a rábízott kezet és nem hagyja fázni a gyermeke lelkét.
Lola élete és az eltávoztakor itt hagyott ajándékai azt üzenik nekünk, hogy érdemes élni ezt a nehéz, szép életet.
Köszönjük
Sallai Valéria - 2008. 5. 8.
Drága Lola!
Földi létünk fénysugarai azok az élmények, amelyeket egymásnak tudunk adni, fájón, örömtelin. Te hoztál valamit ebbe a világba amit a magad módján adtál át nekünk, olyan "Lolásan". Van amit értünk, van amit még érlelnünk kell magunkban, de mindenképpen nyomot hagyott bennünk. A szíved már nem dobban, de érezzük melegét, nevetésed még a fülünkben cseng. Ha felidézem amit a szemedben láttam tudom hol vagy...
ott vagy ahol a szeretet.
Vali
Ferdinandy Nóra - 2008. 5. 6.
" Ha egy tapasztalt lélek „nagyobbat, többet” tanít azáltal, hogy elmegy, s űrt hagy maga után, akkor nem kétséges, hogy másokért ezt választja."
Kedves Lola! Mindig emlékezni fogok arra a néhány hétfő délutánra,amit együtt töltöttünk.
Beszélgetéseink során erőt adtál ahhoz a munkához,amit végzek.
Te is segítettél engem,ha nem is tudtál róla.
Tudom Lelked mindig köztünk marad.
Őrzöd szerető családod, barátaid, ismerőseid lépteit.
Szeretettel
Nóra
Hajni - 2008. 5. 6.
Drága Barinőm!
Még máig sem tudom felfogni, hogy nem vagy többé, nem hallhatom édes hangod, nem melengeted szívem mosolyoddal, sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. De tudom, hogy most már jó neked a szívemben legjobb barátnő helyét egy életen át te birtokolod. Mindig boldogan fogok rád gondolni és az együtt töltött csodás BALATONI NAPOKRA! NAGYON SZERETLEK Kacsa
Szigethy Ildikó - 2008. 5. 6.
Drága Lolám!
Amikor megtudtam, hogy te már az égi madárkák között vagy, a Pipacs csoportban mesélnem kellett rólad, hogy volt egy kislány, aki szinte belenőtt a mi csoportunkba, akivel jó volt együtt lenni, aki mindent meg akart tanulni a felnőttektől, azért, hogy aztán segítsen például nekem. Mert én emlékszem azokra az évekre, mikor csak egyszerűen kimentem a csoportból, és szóltam neked, hogy Lola, te foglalkozz a gyerekekkel. És te úgy csináltál, mintha én foglalkoztam volna velük. Sokat mesélek azóta is rólad, itthon pedig azóta is mindig megnézem a nekem rajzolt képet. Én hiszek abban, Lola, hogy te nagyon jó helyen vagy.
Téby Anita - 2008. 5. 6.
Drága kicsi Lolám!
Te nem emlékezhetsz rám, hiszen csak kétszer találkoztunk, de én nem felejtem el a belőled sugárzó erőt és derűt. Mindnyájunkat arra tanítottál, hogy nézzünk szembe amivel szembe kell néznünk, és őrizzük meg szívünkben a békét és szeretetet. Nem tudom, hová mentél, de ha itt vagy a közelünkben, figyelj ránk, és segíts mindig megtalálni lelkünk harmóniáját valahányszor úgy érezzük, hogy összedől az életünk!
Király Zoltán - 2008. 5. 6.
Elnézést mindenkitől, nem vagyok egy költői alkat, de az Ákostól 23-án sms-ben érkezett versre csakis versben volt szabad válaszolni.
Ezenkívül néhány fotó:
http://www.cs.elte.hu/~kiraly/Lola
Élt tizenkét évet,
Majd szenvedett még kettőt.
Nem tudta meg, milyen az élet,
Elment még az ifjúkor előtt.
Szép volt és okos, vidám és kedves,
Szeretett volna élni, szeretni, tanulni.
Eltávozásának híre rettenetes,
-- Mint amikor azt megtudtuk,
Hogy nincsen esélye meggyógyulni.
Szalai Miklós - 2008. 5. 5.
Szia Kedves Ákos és Kőrösi család,
Én csak Ákost ismerem, őt azonban jól ismerem és nagyon meg is szerettem a pszichodrámás közösségben. Szeretetteli és mókás lényével rengeteget adott nekünk... Tudtam Lola betegségéről, de érdeklődni nem mertem, tolakodásnak érezhettétek volna... Szívből reméltem, hogy
nem ez fog történni... Most osztozom veletek a fájdalomban. Fogadjátok őszinte részvétemet...
Szeretettel: Szalai Miklós
Madari Tibor - 2008. 5. 5.
Kedves Lola,
sajnos nem ismerhettelek, csak abból a lenyomatból következtethetek a személyedre, a tanításra, amit szüleid felé adtál, amit Ákosban érzékelek. Tanítás az is, ahogyan átlépésed, szertartásod történt- történik. Isten áldjon, megszületett csillag!
Németh Péter - 2008. 5. 5.
Lola!
Bár, mi nem sokat találkoztunk, de amit a szüleidnek adtál, megmutatja milyen nagy ember vagy!Felnézek nagyságodra!
Csók
Rátok is kedves Szülők!
Ladik
Ágostházi Bence - 2008. 5. 4.
Lola Szívem!
Rövid földi utadnak utolsó szakaszába kaphattam csak betekintést. Megmozgattál. Köszönöm az ajándékokat, melyeket Tőled kaptam. Remélem, még találkozunk, addig jó utat!
Szeretettel - Bence
Kedves Kőrösieim!
Öröm benneteket emelt fővel látni a változó Élet e relytélyes pillanatában. Szeretet és Bölcsesség. Ezeket tanulom tőletek nap mint nap. Köszönöm, hogy vagytok, és ilyenek vagytok.
Szeretettel - Bence
Banai Kati - 2008. 5. 4.
Drága Lola!
Mindig erős hittel és akarattal tetted,amit tenned kellett, és most el akartál menni...
De feladtad a leckét, nagyon remélem,hogy tudok, tudunk belőle tanulni.
Köszönöm, hogy voltál, hogy vagy...
Kéki Ágnes - 2008. 5. 4.
Kedves Kőrösi család,
Barni megsiratta Lolát, én is vele sírtam. Örömmel látom, hogy szívetekbe megnyugvás költözött. Hosszú lehetett az út... Nagyon sajnálom... Kéki Ági
Ádám Eszter - 2008. 5. 3.
Három helyszínhez kötődnek kedves emlékeim Loláról, Szikszó, Maklár, Pilisszentlászló,s bár nem nagyon sokszor voltunk együtt, mindegyik élmény erősen megmaradt bennem.Szép volt, kedves és valami belső sugárzása volt, ami nem sok embernek adatik meg.
Kiss Imre - 2008.05.01.
Nagyon szerettem ezt a pici lányt.
Amikor én ismertem még csak 3-4 éves lehetett.
Nehéz szavakba önteni amit érzek.
